Tőzsdei alapok II – Tőzsdei termékek kereskedése

Tőzsdei termékek kereskedése

A világ értéktőzsdéin számos termék kereskedése biztosított, azonban a termékek között jelentős különbségek vannak a befektetés célszerű időtávja és a termékek kockázata szempontjából.

Jó hír, hogy minden időtávra és minden kockázatvállalási hajlandóságra létezik megfelelő termék.

A legfontosabb tőkepiaci termékeket a következő csoportosítás mentén mutatjuk be:

• Tőzsdei alaptermékek (részvények, kötvények)
• Befektetési alapok, ETF-ek és strukturált termékek (például certifikátok)
• Határidős és egyéb tőkeáttételes termékek (Futures, TDT, CFD, Forex)

Egy kezdő tőzsdéző számára a klasszikus alaptermék egyértelműen a részvény, de ezen túl érdemes megismerkedni a kötvényekkel is.

Részvények

A részvény egyik legfontosabb jellemzője maga az árfolyam, ami a keresleti és kínálati viszonyokat tükrözi. A részvények értéke nem csak hosszútávon változhat jelentős mértékben, hanem rövidtávon, akár napon belül is. A befektető személyiségétől, befektetési stílustól függően egészen eltérő időtávokon lehet a részvényekkel kereskedni.

A daytraderek napon belül kereskednek a részvényekkel, és tőzsdezáráskor jellemzően nem is hagynak számlájukon nyitott pozíciót.

Ezzel szemben vannak, akik hosszú távon fektetnek be egy-egy kiemelkedően működő vállalat hosszú távú növekedési vízióiba, és csak évek vagy akár évtizedek múlva zárják nyitott pozícióikat.

Warren Buffett, a legendás befektető, kizárólag a hosszú távú, értékalapú befektetési stratégiában hisz, és csak olyan cégek részvényeibe fektet, ahol a teljes vállalatot hajlandó lenne megvenni. Megközelítését némiképp igazolja, hogy befektetési cége 46 év alatt átlagosan 20,2% éves hozamot ért el, ami azt is jelenti, hogy kezdeti vagyonát eddig közel 500-szorosára növelte.

Az árfolyam és a befektetési időtáv mellett a részvények kockázata is fontos tényező. A kockázat egy részvény esetében azt is jelenti, hogy annak árfolyama milyen mértékű kilengéseket mutat. Az árfolyamok ingadozását volatilitásnak nevezzük.

A volatilis részvények árfolyamgrafikonja nagyobb elmozdulásokat mutat, míg a kevésbé kockázatos részvények árfolyamára kevésbé hatnak a környezeti változások. A volatilitás iparágfüggő specifikum is, például a klasszikus közmű vállalatok részvényei kevésbé kitettek az adott gazdaság teljesítményének, mint az ipari, vagy egyes szolgáltatási szektorok (pl.: fuvarozók, bankok) vállalatai.

Kötvények

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a kötvény névértékét egy előre meghatározott kamattal együtt egy meghatározott időpontban visszafizeti a hitelezőnek. A kibocsátók különbözőek lehetnek (állam, önkormányzat, bank, vállalat), azonban a legnagyobb jelentősége mégis az állampapíroknak van. Az állampapírok azért fontos szereplői a befektetési színtérnek, mivel ugyan alacsonyabb mértékű, de mégis kockázatmentes (állam által garantált) hozamot tudnak befektetőiknek biztosítani.

Az állampapíroknak két fontosabb típusa van:

• államkötvények
• diszkont kincstárjegyek

Az állampapírok közül az államkötvények képviselik a közép- és hosszú távú befektetési lehetőségeket (3, 5, 10 és 15 éves futamidő), míg a diszkont kincstárjegyek a rövidebb időtávra befektetők (3, 6, 12 hónap) számára lehetnek vonzó célpontok.

Az állampapírokat sokan kockázatmentes befektetésnek tartják, mert egy állam végső esetben a saját fizetőeszközéből annyit tud nyomtatni, amennyit csak szeretne, így elvileg nem történhet meg, hogy nem tudja visszafizetni a hitelezőktől (kötvényesektől) kölcsönvett összeget. A történelemben ettől függetlenül volt már példa néhány államcsődre, így nyilvánvaló, hogy az állampapír sem teljesen kockázatmentes befektetés. 

Az állampapíroknál a vállalati kötvények már egy jóval kockázatosabb befektetési eszközosztályt képviselnek, de még mindig kevésbé kockázatosak, mint a részvények. 

A vállalati kötvények azért kevésbé kockázatosak a részvényeknél, mert a kibocsátó garantálja, hogy kamatostul visszafizeti a befektető által a kötvény megvásárlásával kölcsönadott összeget, míg a részvénynél ilyen garanciát nem kapunk. Ráadásul egy társaság felszámolása esetén a megmaradt vagyon szétosztási rangsorában a hitelezők (kötvényesek) előrébb szerepelnek, mint a tulajdonosok (részvényesek).

Befektetési alapok, ETF-ek és strukturált termékek

A tőkepiacon nem csak arra van lehetőség, hogy egyedi részvényeket vásároljunk külön-külön, hanem lehetőségünk van arra is, hogy akár egyszerre több tőkepiaci termékből álló csomagot, egy teljes portfóliót vásároljunk meg egyszerre befektetési alapok, ETF-ek vagy strukturált termékek (például certifikátok) formájában. Ezek a termékek bár nagyon fontosak, nem feltétlenül kezdő tőzsdézőknek valók, így ebben a kiadványban kevésbé részletesen tárgyaljuk tulajdonságaikat.

Befektetési alapok

A befektetési alap egy olyan megtakarítási forma, amelyben egyszerre sok befektető helyezi el a pénzét, megosztva a befektetések költségeit és kockázatait, részesülve a befektetésekből származó nyereségből. Az alapkezelők az összegyűjtött tőkét befektetési politikájuknak megfelelően helyezik el (a vállalni kívánt kockázati szintnek és időtávnak megfelelően) bankbetétekben, kötvényekben és részvényekben. A befektetési alapokat az alapkezelők kezelik az egyéni befektetők helyett, akiknek csak azt kell eldönteniük, hogy melyik alapokba szeretnék pénzüket fektetni.

ETF-ek

Bizonyos befektetési alapokat közvetlenül a tőzsdén is lehet kereskedni, ezeket ETF-nek (Exchange Traded Fund) hívjuk. Az ETF-ek olyan lejárat nélküli alapok, amelyeknek befektetési jegyei a tőzsdén forognak. 

Az ETF-ek eredetileg részvényindexek összetételét képezték le (ha például a BUX emelkedésére szeretnénk spekulálni, sokkal egyszerűbb megvásárolni a BUX ETF-et, mint összeállítani a megfelelő súlyozású portfóliót az indexet alkotó részvényekből), de számos egyéb mögöttes termék mozgását képesek lekövetni az alapok árfolyamai (régiók, országok, nyersanyagpiacok, szektorok).

Az ETF-ekkel ráadásul lehet shortolni, tehát árfolyamcsökkenésre spekulálni (a short ETF-ek árfolyama akkor nő, ha az alapterméké csökken), sőt, léteznek tőkeáttételes ETF-ek, amelyek a mögöttes termék napi elmozdulásának többszörösét ígérik egy adott napra. Az ETF még abban különbözik jelentősen a befektetési alapoktól, hogy árfolyama napon belül is mozog, vagyonkezelési díja pedig jellemzően alacsonyabb.

Certifikátok

A certifikátok hasonlítanak némiképp az ETF-ekre, ugyanis a certifikátok értékének alakulása is egy mögöttes terméktől függ. Ez lehet részvénypiaci index, nyersanyag, deviza vagy akár egyedi részvény is.

A különbség a két befektetési forma között, hogy míg a valódi ETF-ek esetében ténylegesen a tulajdonunkba kerülhetnek a megvásárolt portfólióban szereplő értékpapírok, a certifikátok esetében csak egy kibocsátó általi ígérvényt kapunk az érték kifizetésére. Ezáltal a certifikátok kereskedése olcsóbb lehet (nincs például vagyonkezelési díj), azonban az ígérvény miatt a partnerkockázat is magasabb. (Ha például a certifikát kibocsátója csődbe megy, akkor pénzünket nagy valószínűséggel elvesztettük, hisz aki nekünk ígérvényt adott, nem lesz képes teljesíteni azt.)

Az ETF-ekhez hasonló módon a certifikátokkal is tudunk shortolni (a short irányú certifikátok árfolyama akkor emelkedik, amikor az alapterméké csökken), és tőkeáttétellel kereskedni. A certifikátok között igen jelentős a többszörös tőkeáttétellel bíró, úgynevezett turbó certifikátok aránya.

Határidős piac és egyéb tőkeáttételes termékek

A tőkeáttételes befektetés kiemelt kockázattal bír, így kezdő befektetőként nem célszerű ilyen termékekkel próbálkozni, javasolt ezek kipróbálása előtt az alaptermékekkel kapcsolatosan széleskörű tapasztalatokra szert tenni. Éppen ezért most nem foglalkozunk részletesen a tőkeáttételes kereskedéssel, csak néhány alapvető tudnivalót tekintünk át. 

Az ETF-eken és certifikátokon túl is számos lehetősége van arra a befektetőknek, hogy tőkeáttétel használatával kereskedjenek. Ilyenek például: 

• Technikai daytrade – részvény napon belüli árfolyamváltozása
• Határidős kereskedés – tőzsdei alaptermék (jellemzően áru vagy tőzsdei index) ára egy jövőbeli időpontban
• CFD – tetszőleges értékpapír árfolyamváltozása
• Forex – devizák árfolyamának változása

Ezekről a termékekről azt kell tudni, hogy nem csak befektetett tőkénket kockáztatjuk, hanem egy kedvezőtlen irányú és mértékű árfolyam-elmozdulás esetén akár további pénzeszközök bevonására is szükség lehet.

Ezekről a termékekről azt kell tudni, hogy nem csak befektetett tőkénket kockáztatjuk, hanem egy kedvezőtlen irányú és mértékű árfolyam-elmozdulás esetén akár további pénzeszközök bevonására is szükség lehet.

Tőkeáttételes kereskedés

A tőkeáttétellel történő kereskedés azt jelenti, hogy nagyobb befektetést eszközölünk, mint amennyi pénzünk van. 

A technikai daytrade termékkel például megtehetjük, hogy egymillió forintnyi készpénzből négymillió forintnak megfelelő OTP részvényt vásárolunk. Ez esetben négyszeres tőkeáttétellel kereskedünk. Ha az OTP részvény ára 10 százalékot emelkedik, az nekünk a négymillió forintos csomagon 400 ezer forintos hasznot hoz. Ez a befektetett egymillió forintra vetítve 40 százalékos hozam, ami sokkal jobb, mintha tőkeáttétel nélkül kereskedtünk volna, hiszen akkor csak 10%-os nyereséget értünk volna el.

A tőkeáttétel persze kétélű fegyver, hiszen nem csak a nyereséget, a veszteséget is felnagyítja. 10 százalékos OTP esés esetén a fenti példában 40 százalékot veszítettünk volna.